Duális képzés

Duális képzés

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális képzésben a szakirányú oktatást biztosító vállalatnál a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a vállalati kultúrát és versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.

A duális szakmai oktatást érintő legfontosabb változások

Miért éri meg bekapcsolódni a duális szakmai oktatásba?

A duális szakmai oktatásban való részvétel nem csak a tanuló, hanem a vállalkozás számára is kifizetődő:

Normatívák és költségek kiszámításához az MKIK kalkulátora nyújt segítséget

A szakirányú oktatás finanszírozásához kapcsolódó legfontosabb változások:

A duális szakmai oktatás finanszírozásáról szóló részletes tájékoztató anyag itt olvasható: Duális képzés finanszírozás (ikk.hu)

Gyakran felmerülő kérdések

A gazdasági kamara 2022. augusztus 31-éig hivatalból felülvizsgálja a régi Szt. szerinti gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartását és azt, aki a duális képzőhelyre e törvényben meghatározott szabályoknak megfelel, a duális képzőhelyek nyilvántartásába felveszi. Aki 2020. január 1-jén a régi Szt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezetként a gazdasági kamara ilyen nyilvántartásában szerepelt, eddig a határnapig duális képzőhelyként – nyilvántartásba vétel nélkül is – részt vehet a szakirányú oktatásban.

Igen, a folyamatban lévő jogszabálymódosítások eredményeként az eddigieknél is egyértelműbben fog megjelenni, hogy a KATA és KIVA adózást választó gazdálkodó szervezetek egyaránt jogosultak az adókedvezmény igénybevételére.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően a tanulók (képzésben részt vevő személyek) számára – az Mt-ben foglalt adatkezelési rendelkezések megtartásával – kiválasztási eljárást folytathat le.

A korábbi alacsonyabb összegű tanulói juttatást egy lényegesen magasabb összegű munkabér váltja fel, ugyanakkor a duális képzés szabályozásának köszönhetően a munkáltatónál lényegében nem, vagy csak minimális mértékben jelentkezik ez a többletköltség, az adókedvezmény rendszere ugyanis szintén jelentősen átalakult. A finanszírozás a korábbi éves normatíva helyett önköltségből kiinduló napi alapú finanszírozássá alakult át, amelyben lényegében csak azok a napok nem elszámolhatók, amelyeken a tanuló a szakképző intézményben van. A különbséget jól mutatja a Duális képzés finanszírozás (ikk.hu) 6. oldalán bemutatott táblázat. Ezen túlmenően a tanuló sikeres szakmai

Ezt az alábbi táblázat foglalja össze:

 

Tanulószerződés

Szakképzési munkaszerződés

Személyi jövedelemadó

Nincs

Nincs

Társadalombiztosítási járulék

Van, mértéke: 17%

Van, mértéke: 18,5%

Szociális hozzájárulási adó

Van, mértéke: 17,5%

Nincs

Szakképzési hozzájárulás

Van, mértéke: 1,5%

Nincs

Az új szakképzési törvény egyik legjelentősebb újítása, hogy a tanuló munkavállóként jelenik meg a duális képzőhelynél, ezáltal a munkáltató részéről vele szemben magasabb elvárás támasztható, mint a korábbi tanulószerződéses jogviszonyban. Egy 10. évfolyamon tanuló természetesen még kevésbé tud részt venni az értékteremtésben a duális képzőhelyen, a 11. évfolyamos viszont már tudása és gyakorlata alapján egyre több a duális képzőhely számára hasznot hozó tevékenységet tud ellátni. Ezt a különbséget kompenzálja az újonnan bevezetett, az igénybe vehető adókedvezménymértékét befolyásoló évfolyamszorzó.

Itt azt kell figyelembe venni, hogy a szakirányú oktatást az iskolában teljesítő tanulók ösztöndíjra jogosultak, amely – tanulmányi eredménytől függően – elérheti a 60 000 Ft/hó összeget is. A duális képzésben résztvevő tanuló munkabérébe tehát elvi szinten beleértendő az ösztöndíj mértéke is. A magasabb tanulói juttatás feltétlenül indokolt, hiszen a vállalati környezetben végzett (egész éves) munka magasabb ellentételezése szükséges és elvárható az iskolai oktatáshoz képest.